A párkapcsolatok fejlődési útja - III. rész

2024.05.24

Ahogy a párkapcsolat fejlődik, új a szimbiózistól a differenciáción át eljutunk a "gyakorlás"-nak nevezett fázisig. Ekkorra már átéltük a mindent elsöprő, csupa pozitívumokkal teli időszakot, majd megvívtuk a saját kis csatáinkat annak érdekében, hogy kialakítsuk közös szabályrendszerünket és szokásainkat. De mi is történik utána?

A "gyakorlás" időszakában figyelmünk inkább a külvilágra, így például a barátokra irányul
A "gyakorlás" időszakában figyelmünk inkább a külvilágra, így például a barátokra irányul

Ekkorra már stabil kapcsolatban élünk párunkkal, tudjuk, hogy milyenek vagyunk "mi". Éppen ezért megengedhetjük magunknak azt, hogy figyelmünket nem egymásra és még csak nem is magunkra irányítjuk, hanem a külvilágra fókuszálunk. A környezetünk lesz az, ami fontos nekünk: a családtagjaink, barátaink, akár szakmai és munkahelyi kapcsolataink. Az önmegvalósítás kerül előtérbe. Bármennyire is idillinek tartjuk párkapcsolatunkat, nagyon fontos elfogadni azt, hogy párunk egy személyben nem képes minden igényünket kielégíteni. Ugyanígy: mi sem vagyunk képesek arra, hogy párunk minden igényének megfeleljünk. Valószínű például, hogy a munkánkkal, szakmai kérdéseinkkel kapcsolatban párunk - hacsak nem szakmabeli ő is - nem tud gyakorlati segítséget nyújtani számunkra, az érzelmi támogatás az, amit kaphatunk tőle. Ez pedig teljesen rendben van! 

Optimális esetben a párkapcsolatunk ilyenkor az a hely, ahová bármikor haza tudunk térni "érzelmi tankolásra". 

Egy olyan bázis, amely kellő biztonságot ad ahhoz, hogy az egyéni életünkben is elkezdjük megvalósítani mindazt, amit el szerettünk volna érni. A gyakorlatban tehát úgy nézhet ez ki, hogy mindkét fél a külvilágra koncentrál: törtetnek a munkájukban, építik és táplálják a baráti kapcsolataikat és gyűjtik a távolabbi családdal is az élményeket, miközben természetesen párkapcsolatuk is fennmarad. 

Ez az időszak akár évtizedekig is eltarthat, azonban fontos figyelni arra, hogy mennyire kerülünk távol a másiktól. A legtöbb válás ebben a stádiumban történik, és az ok legtöbbször az, hogy a felek túl messzire kerültek egymástól, vagyis figyelmük olyannyira a külvilág felé fordult, hogy az megingatta az addig stabil párkapcsolatot. Érdemes arra is odafigyelni, hogy miközben mindenki a saját önmegvalósítása felé halad, maradjanak olyan elfoglaltságok is, amelyekben szívesen vesznek részt együtt, hiszen ellenkező esetben a "kapcsolat kiüresedését" élhetik meg. A párterápia során gyakori, hogy ilyen problémával érkeznek a kliensek. 

Bár a kapcsolatok fejlődésének alapvető velejárója ez az időszak, fontos tudatosan törekedni arra, hogy valóban egy stabil kiindulópont legyen a kapcsolatunk, ahonnan nyugodtan kimehetünk a külvilágba és ahova aztán jó visszatérni. Érdemes ennek érdekében hangsúlyt fektetni a közös programokra is. Ehhez ajánljuk ingyenesen letölthető, 30+1 otthoni randi-tippünket

A párkapcsolatok negyedik és egyben utolsó fejlődési állomásáról a következő bejegyzésünkben olvashatnak.

*Zaka Dóra pszichológus írása.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!